“Lesz még Tiencsin magyar falu!” - Itt lehettek volna magyar gyarmatok

Nem leszünk gyarmat… de nekünk még lehetett volna.

Magyarország nem volt egy fél világot meghódító gyarmatbirodalom, mint mondjuk az Egyesült Királyság vagy Franciaország, részben azért, mert osztrák iga alatt voltunk hosszú ideig.

Amikor az 1867-es kiegyezés következtében létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, az új államon belül születtek tervek és elképzelések potenciális gyarmatokról és egy apró ázsiai területet sikerült megszereznünk.

Ferenc József-föld

Julius Prayer sarkkutatóval indult el egy osztrák-magyar expedíció 1873-ban, amelyet részben a magyar Zichy Edmund gróf szponzorált. Az Amerikába vezető északkeleti átjáróhoz szeretett volna eljutni, csakhogy útközben, Oroszország területétől északra szárazföldbe ütköztek.

Ferenc József-föld
Wikipédia

A Ferenc József-föld 191 lakatlan, jéggel borított szigetből áll. Ezek a szigetek ma Oroszországhoz tartoznak és közel fekszenek az Északi-sarkhoz. A legmagasabb hőmérséklet errefelé mindössze −10,5 °C. Bár emberek nem élnek itt, sarki rókák, rozmárok, jegesmedvék és különböző halak már annál inkább.

Az egyetlen magyart (dr. Kepes Gyula hajóorvost) a sorai között tudó expedició így nem lett egy nagyobb gyarmatosító sereg előfutára, és nem is lett itt magyar gyarmat, ugyanakkor több területe is magyarokról lett elnevezve: például a Deák Ferenc-sziget, a Zichy-föld vagy a Budapest-fok.

Madagaszkár

Benyovszky Móricról, a híres magyar főnemesről és utazóról valószínűleg sokan hallottak. 1773-ban francia megbízatásból elindult Madagaszkárra, ahol 1774-ben megalapította Louisbourg települését. Az erőszakos gyarmatosítás helyett inkább a bennszülöttekkel kívánt együttműködni, akik 1776-ban királyukká választották.

Benyovszky Móric
Wikipédia

A helyieket emberséggel kezelte, élelmet adott az éhezőknek, ellátta a sebesülteket. Amikor választania kellett a madagaszkáriak és a franciák között, ő a helyiek mellé állt. 1778-ban Mária Teréziától magyar grófi rangot kapott teljesítményéért. Benyovszky ekkor elkezdte szorgalmazni, hogy a Habsburg birodalom tartson igényt a szigetre, de miután ez nem valósult meg, megpróbálta ugyanezt megkísérelni az angoloknál és az amerikaiaknál is, szintén sikertelenül.

Ha megvalósult volna volna az elképzelés, akkor lehet, hogy ma több magyar élne a világ negyedik legnagyobb szigetén, ami így elkerülhette volna a hatvan évnyi francia alávetettséget, bár nem biztos, hogy Benyovszky potenciális utódai olyan jól bántak volna az ottaniakkal, mint a gróf.

Nyugat-Szahara

Nyugat-Szahara hosszú időkön át spanyol gyarmat volt. Afrika egyik legkevésbé lakott része, de nagy mennyiségű foszfáttal rendelkezik. Területének nagy részét később Marokkó megszállta, a függetlenségért küzdő Polisario Front csak az ország egy kisebb területét tudta felszabadítani.

Nyugat-Szahara térképe 1876-ból
Wikipédia

Amikor még az 1800-as években spanyol gyarmat volt, akkor merült fel itthon, hogy megvehetnénk a területet tőlük. Korábban jó pénzért adtak már el gyarmatot a spanyolok, így ez sem volt képtelen ötlet, de mire megtettük volna az ajánlatunkat, Spanyolország meggondolta magát és inkább megtartotta a területet.

Siker: tiencsini koncesszió

Bár voltak még kísérletek gyarmatok megszerzésére az Indiai- és Csendes-óceánon, végül Ázsiában sikerült szereznie a Monarchiának egy területet a kínai Tiencsin városában. Az 1900-ban kirobbant bokszerlázadást, amelynek során a kínaiak fellázadtak a megszálló külföldi erők ellen, leverte az úgynevezett nyolcnemzeti szövetség, amelybe beletartozott Ausztria-Magyarország is.

1901-ben került sor a békekötésre, aminek következtében az Osztrák-Magyar Monarchia is koncessziót kapott Tiencsin városában a többi nemzethez hasonlóan. Ez egy kb. 0,61 négyzetkilométeres, 30 ezer lakossal rendelkező városrészt jelentett.

Hugo von Acurt, a Császári és Királyi Haditengerészet parancsnoka Tiencsinben 1903 körül
Wikipédia

A területre nem költöttek túl sok pénzt, mivel messze volt és Ausztria-Magyarországnak nem volt rá kapacitása, hogy egy rendes gyarmatot kezelni tudjon, ami hozzájárult a korábbi kudarcokhoz is.

A koncesszió területén négy rendőrőrsöt alakítottak ki és negyven tengerészgyalogos és hetven kínai származású milicista őrködött, utóbbit Simbónak nevezték. 1907-ben bevezették az anyakönyvvezetést, a helyi gyerekek pedig angol nyelvű iskolákban járhattak. A hatóságok az osztrák-magyar törvények szerint jártak el.

Amikor az első világháború alatt Kína hadat üzent a központi hatalmaknak, gyakorlatilag a Monarchia nem tudta már tovább megtartani a területet. Az osztrákok a saint-germaini, mi pedig a trianoni békeszerződések után mondtunk le területi igényeinkről.

A városrészen viszont megmaradtak az egykori osztrák-magyar épületek, beleértve az egykori tiszti kaszinót is, és állítólag a helyi konyhára is hatást gyakorolt a magyar gasztronómia, ugyanis lehet kapni magyar marhahúslevesnek nevezett “hamis gulyást” is a városban.

Ez a tartalom a szombathelyi központú Nyugat.hu és a soproni központú Enyugat.hu együttműködése nyomán jött létre. Támogasd a független helyi újságírást!
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? A szerkesztőségünkkel szeretne közölni valamit? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: [email protected]

Kérjük válasszon:

Hozzásszólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra