Magyar képviselők nélkül vette kezdetét a hét első vitája az Európai Parlamentben, a javaslatok célja elsősorban a szén-dioxid-kiszivárgás elleni védelem megerősítése és a szén-dioxid-piac stabilizálása volt. A tervezet ezen kívül 400, Ázsiából érkező termék vámjának emeléséről is szólt.
A nagyjából egyórás vita során szépen kirajzolódtak a pártcsaládok prioritásai, világosan látszottak a politikai törésvonalak. A Patrióták és a Néppárt képviselői piacpárti álláspontot foglaltak el, míg a Szocialisták és a Zöldek az erős állami beavatkozás mellett szólaltak fel. Az előbbi politikusok szerint hosszú távon káros a piac torzítása, mivel a magasabb adó számos iparág gyengüléséhez vezethet, utóbbiak pedig Kína és India gazdasági térnyerésének veszélyeire hívták fel a figyelmet.
Szóba került az Európai Unió energiafüggősége is, ugyanis a gáz 80 %-át, az olajnak pedig a 90 %-át importáljuk Keletről. Az ezt kritizáló képviselők szerint ennek kiküszöböléséhez több zöld beruházás és a megújuló energiaforrások szélesebb körű használata szükséges.
A vita sokszor túlmutatott az európai klímapolitika megreformálásán: sok szó esett a nyáron Európa-szerte pusztító erdőtüzekről, ennek kapcsán pedig szükségszerűen a globális felmelegedésről is. Ekkor kissé meglepő módon klímaszkeptikus hangok is felszólaltak az ülésteremben. Az egyik képviselő szerint a klímaváltozás csak „ideológiai nonszensz” , míg egy másik azzal példálózott, hogy már a dinoszauruszok korában is volt éghajlatváltozás.
Az indulatok a későbbi viták során sem hagytak alább: a hétvégén Törökországban LMBTQ+ aktivisták ellen indított rendőrségi razziák mélyen megosztották a politikusokat. Sokan védelmükbe vették az érintetteket, ám erre a Patrióták közül sokan hangos fújolással válaszoltak, a balhéiról ismert, szélsőjobboldali román képviselőnő, Diana Iovanovici Sosoaca pedig egyenesen kivonult a teremből.
