Várhatóan megint új igazgatója lesz az ágfalvi iskolának. Február 5-ei keltezéssel ugyanis tizenöt dolgozó - nagyrészük pedagógus - bizalmatlansági indítványt nyújtott be a megbízott vezető ellen a fenntartónak, az Ágfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének. Másfél oldalon keresztül sorolják a bizalomvesztés okait, aminek túlnyomó része szakmai. Az ellentéteknél sokkal súlyosabb ok - mert a gyerekeket közvetlenül érinti -, hogy sok óra marad el, rendszeresek az összevonások, szakembereket küldenek el a gazdasági megszorítások okán, s mindezzel sérül a gyermekek joga a szakos oktatáshoz.
Korábban kezdődött a probléma
Az ágfalvi helyzet újabb csúcsra pörgette magát. Nem ez az első válságállapot, s ha fentről nem csinál végre valaki valamit, nem is az utolsó. Szenvednek a dolgozók a kezeletlen helyzetektől, dühöng a falu, és mindennek a gyerekek isszák meg a levét.
A német hagyományokkal rendelkező Ágfalván 2016 óta a Német Nemzetiségi Önkormányzat működteti az általános iskolát és az óvodát. Az iskola közel milliárdos kormányzati támogatást kapott; a régi szárnyat kétszintessé alakítják, épül egy modern tornacsarnok föld alá süllyesztett öltözőkkel, megújul a teljes gépészet és az alsó szint is. A laikus is tudja, hogy egy ekkora építkezés koordinálása nem pedagógiai feladat. Nehezíti a helyzetet, hogy az építkezés ideje alatt konténeriskolában kell megszervezni az oktatást, ami ráadásul rengeteg pénzbe kerül. (Információink szerint ötezer euróba havonta, plusz az áram. Villannyal fűtenek. A költségeket az intézmény a saját költségvetéséből fizeti. Másra nem is jut.)
Elméletileg a fenntartó feladata az építkezés felügyelete és szervezése, az iskolaigazgatóé az oktatás biztosítása. De 2020 januárjában Ágfalván az öt fős nemzetiségi testület négy igen és egy nem ellenében határozatot hozott arról, hogy a nevelési intézmények felügyeleti jogát átadja a település polgármesterének.
Ehhez is kell némi háttérinfót: a harmadik ciklusát töltő Pék Zsuzsanna polgármester erős vezető, aki szereti kézben tartani a dolgokat. A nemzetiségi önkormányzat elnöke és képviselői számára pedig valószínűleg megnyugtató, de mindenképpen biztonságos, hogy a többszáz milliós beruházás minden gondját-baját levethetik a vállukról és átadhatják a "nagy" önkormányzatnak, a polgármesternek és a hivatalnak.
De ezt nem tehették volna meg! Ha meghaladja a nemzetiségi önkormányzat erejét vagy hozzáértését az intézmény fenntartása, a tankerületi központnak, azaz az állami intézménynek átadhatják - másnak nem. Erről egyértelműen törvény rendelkezik. Egyszer már volt ebből balhé Ágfalván, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Elnökének is be kellett avatkoznia, de hát egy dolog a papír - és egy másik a gyakorlat. Ágfalván és az iskolaépítésben is minden szabályos , hiszen a nemzetiségi önkormányzat pecsétje, elnökének aláírása ott van az iratokon. Hogy a döntést kik hozzák és milyen érdekek mentén, annak nem mindig van nyoma és így nem is bizonyítható. A következmények viszont jól láthatóak.
Igazgatók sorozatban
Még el sem kezdődött az építkezés, már kirobbant az ellentét az akkori igazgató és az önkormányzatok között. Válás lett a vége. A gyorsan kiírt pályázatra egy Sopronban nagy elismerésnek örvendő pedagógus is jelentkezett , hiába óvták és figyelmeztették a jól értesültek. Egy tanévet sem vitt végig. Az újabb pályázatra jelentkezett ugyan például egy soproni ellenzéki képviselő is a megfelelő jogosultságokkal és tapasztalattal, de nem volt esélye. Olyan embert választottak igazgatónak, akinek volt ugyan pedagógus diplomája, de gyakorlata nem, s aki nem is erre az állásra pályázott. Kinevezni nem is lehetett, mert ahhoz közintézmény-vezetői végzettség is kell. Ellene nyújtottak be most bizalmatlansági indítványt.
S nem csak azt. A közalkalmazotti tanács is elindított egy egyeztetési folyamatot a tisztánlátás érdekében. Pintér Szilvia, a közalkalmazotti tanács vezetője megerősítette: az iskola pedagógusai tájékoztatást és párbeszédet szeretnének a jövőjüket illetően. Elsősorban tanulóik érdekében, de nyilván a saját szakmai tisztánlátásuk miatt is.
A válaszlépés
Az Ágfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat, az iskola és az óvoda fenntartója, mindezek után lépéskényszerbe került. A múlt héten ajánlott küldeményként kapták meg a bizalmatlansági indítvány aláírói a nemzetiségi önkormányzat levelét, amikben kérdéseket intéznek az iskola dolgozóihoz. Mikor tértek el a munkatervtől, mikor nem tartották be a szervezeti és működési szabályzatot, milyen gyakran tartott az igazgató értekezletet? Ilyen kérdésekre vár választ a fenntartó, amire minden bizonnyal meg is kapja majd, bár Ágfalván már ennek sem lesz sok értelme. A megbízott igazgató levelét helyettese olvasta fel a múlt heti értekezleten. A történteket sértőnek érezve a megbízott igazgató lemondott. Két éven belül tehát a negyedik vezető érkezik az iskola élére, ahol többek között emiatt is, állandó változásban van a tanári kar.
Ha nem beszélünk róla, akkor nincs is?
Természetesen kerestük az ügy szereplőit, hogy maguk is elmondhassák szubjektív igazságaikat. "Az Ágfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat nevében, annyit tudok mondani hogy a kivizsgálás folyamatban van" - írta megkeresünkre Amring Elvira elnök. "A bizalmatlansági indítvány tartalmát nem ismerem, azt a fenntartó minden bizonnyal kivizsgálja. Ismeretek hiányában érdemben a beadványról nyilatkozni nem tudok" - válaszolta levelünkre Pék Zsuzsanna polgármester. A lemondott iskolaigazgatót nem értük el, írásbeli üzenetünkre sem válaszolt egyelőre. De ez csak kis részben az ő története. Mert ami az ágfalvi iskolában történik az jóval túlmutat a falu határain. Az alapvető gond a helyzetet generáló törvénnyel van. A települési kisebbségi önkormányzatokban lelkes, nemzetiségük kulturális értékeihez hű helyiek vállalnak szerepet, fel sem mérve sokszor, mivel jár ez a munka. Sok esetben nincs meg a kellő jogszabályi és politikai ismeretük ahhoz, hogy intézményeket tartsanak fenn, pályázatokat írjanak, fejlesztéseket vigyenek végig. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatnak sincs jogosítvány a kezében, csupán erkölcsi felelőssége van a településiekkel szemben. A megfelelő jogszabályi háttér nélkül az egész országban problémák garmadájának ad potenciális lehetőséget az, hogy a nemzetiségi képviselőknek minden felkészítés és mankó nélkül kell sokszor évtizedekre kiható döntéseket hozniuk. Vagyont, jogkört kaptak, a jószándék is vezeti őket, de ahhoz, hogy mindezzel okosan és jól gazdálkodjanak, nem mindenhol rendelkeznek megfelelő háttérrel. S nem is mindig az segít rajtuk, akiknek kellene...
