A távozóban lévő köztársasági elnök május 2-ára hívta össze az újonnan megválasztott parlament alakuló ülését. Az alaptörvény értelmében a köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülését a parlamenti képviselők választását követő harminc napon belüli időpontra hívja össze, a köztársasági elnök az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akinek megválasztásához a képviselők több mint felének a szavazata szükséges.
Szintén az alakuló ülésen választják meg titkos szavazással a házelnököt, valamint nyílt szavazással az alelnököket és a jegyzőket. Közös indítvány híján a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője tehet indítványt a házelnök személyére. Ilyenkor az alelnököket és a jegyzőket már az ő javaslatára választják meg, a frakcióvélemények meghallgatása után. A háznagyot a házelnök javaslatára választják meg.
Hadházy Ákos és a Momentum előre bejelentette , hogy bojkottálják az alakuló ülést.
A megválasztott képviselők megbízólevelüket az országgyűlés alakuló ülése előtt a köztársasági elnöknek nyújtják be. Az alakuló ülést a köztársasági elnök nyitja meg, majd tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről. A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Választási Iroda elnöke számol be a választásról az Országgyűlésnek.
A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat elfogadása után esküt tesznek, majd vita nélkül határoznak a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról. Szintén az alakuló ülésen, a választási beszámolók elfogadása után jelentik be a frakciók megalakulását.
Az április 3-ai parlamenti választáson a Fidesz-KDNP 135 mandátumot szerzett, a az egyesült ellenzék hat pártja 57 mandátumon osztozik, míg a Mi Hazánknak 6 képviselője ülhet be. Egy mandátumhoz jutott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata.
MTI
