Kedves sportszerető soproniak! Jegyezzék meg ezt a nevet: Pfeiffer Virág Angyalka. A licista lány tizenöt éves, de már a legjobb női kosárlabdacsapat, a Sopron Basket kerettagja. Nem kell ahhoz nagy tudósnak lenni, hogy kiszámoljuk: ha valakit tizenötévesen a vérbeli profik közé emel a szakmai vezetés, az tudhat valamit, még akkor is, ha ez a korosztály még fejlődésben van testben, lélekben és szellemben egyaránt. Tehát ha Pfeiffer Virág Angyalka megállja a helyét az "igazi nagyok" között és tanulni is képes lesz tőlük, nos, akkor talán nem túlzás azt állítani, hogy Sopron rövidesen egy újabb legendával lehet gazdagabb (van hála Istennek több is). Mindez azonban nagy súlyt is jelenthet egy fejlődő személyiségnek, de Virág eloszlatja az aggodalmakat:
- Ó, én nagyon boldog vagyok ettől a lehetőségtől! Számomra ez azt jelenti, hogy tanulhatok, lehetek még jobb. S azoktól leshetek el mindent, akikre mindig is felnéztem - mondja csillogó szemmel Pfeiffer Virág Angyalka. Nem hagyja magát meghívni egy sütire és csak cukormentes üdítőt hajlandó inni. Néha lopva az órájára néz, de ha a kosárról beszélhet, még az arca is megváltozik.
- Ez egy óriási megtiszteltetés, nem kétséges. Próbálom kerülni a nagy szavakat, de tény, hogy világsztárokkal edzek. Legmerészebb álmaimban sem gondoltam, hogy még idén eljutok idáig. Nagyon figyelek, mindenre, persze, magamra is. Pontos leszek, azt fogom csinálni a pályán, amit kérnek, a maximumot fogom adni és tudom, hogy ehhez profi segítséget is kapok. Nem kell aggódni, én ezt élvezem és örömmel vállalom - sorolja egy szuszra. Talán az aggódást látja a szememben? Virág a Sopron Basket tényleg vérprofi nagyjaival edz, felnőttekhez szokott szakmai stáb irányítja, ott fog ülni a meccseken a kispadon (az utána következő legfiatalabb játékos négy évvel idősebb nála), még játéklehetőséget is kaphat akár a palánk alatti nagy harcokban is, de játszik az NB I B-s csapattal és a saját korosztályában is. Három éves szerződést írt alá. Félve kérdezem, mi lesz az iskolával?
- Eddig is minden nap volt edzésem, eddig is a kosárlabda volt a mindenem, de a bizonyítványom kitűnő, s nem fogom elhanyagolni a tanulást ezután sem - mondja megnyugtatóan.
Pfeiffer Virág Angyalka kilenc éves kora óta kosárlabdázik, előtte kipróbált már sportágakat is, de a narancssárga labda és a csapatjáték lett az azonnali nagy kedvenc. Fegyverneky Zsófia a példaképe, s azt mondja, játékostársként, csapatkapitányként éppen olyan, mint amilyennek elképzelte. Mindketten egyes poszton játszanak, azaz irányítók, Virág le sem veszi róla a szemét, ha pályán van. "Hatalmas küzdő, egyben tartja a csapatot és intelligens" - állítja róla. A kérdésre, hogy neki mik az erősségei, elgondolkodik:
- Átlátom a pályát, gyorsan reagálok, a lelkesedésem azt hiszem én is át tudom adni a többeiknek, tudok koncentrálni és szorgalmas vagyok. A gyengém? Hát védekezésben még sokat kell fejlődnöm. Ahogy persze másban is - neveti el magát, aztán hozzáteszi:
- Erre kaptam most hatalmas lehetőséget! És élni fogok vele!
