Júliusban a koronavírus-járvány kirobbanása óta először csökkent az álláskeresők száma havi alapon. A mérséklődés azonban szezonális hatásoknak az eredménye, de jó hír, hogy a járvány kirobbanása óta tartó romló tendencia megállt. Az előző év azonos időszakához képest így is 120 ezerrel több az álláskereső, számuk eléri a 366 ezret. A főbb trendek inkább romlóak: egyre több álláskereső nem kap munkanélküli segélyt, növekszik az egy évnél hosszabb ideje munkanélküliek száma, miközben a csoportos leépítések száma is magas szinten mozog. Vagyis a vállalatok még nem heverték ki a krízist – írja a portfolio.hu.
Júliusban 366 ezer álláskereső volt Magyarországon, ami csaknem 120 ezer fős növekedést jelent az előző év azonos hónapjához képest. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat értékelése szerint az előző év azonos időszakához képest jelentős a növekedés az álláskeresők számában (48%-os emelkedés), az elmúlt hónaphoz viszonyítva azonban a COVID-19 okozta helyzet óta először tapasztalható csökkenés. Egy hónap alatt 11 ezer fővel mérséklődött az álláskeresők száma, ez azonban szezonális hatásnak tudható be. A szezonális munkák nyári felpörgésével együtt is 100 ezerrel több regisztrált álláskereső van, mint a koronavírus-járvány kirobbanása előtt (az év elején) volt.
A szezonálisan igazított adatok összességében azt mutatják, hogy megállt az álláskeresők számának a járvány kirobbanása óta tartó növekedése, de csökkenő trendről egyelőre nem lehet beszélni, vagyis az álláskeresők száma a kedvező szezonális időszak ellenére is magas szinten maradt.
Ezzel a kormányzat deklarált terve, hogy a koronavírus-válság nem okoz tartós állásvesztést, nem valósult meg. Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-járvány kirobbanásának és a korlátozó intézkedések bevezetésének kezdetén – amelynek hatására hetente tízezrek veszítették el az állásukat – azt mondta, hogy minden állásvesztőnek lesz munkája három hónapon belül, amikor letelik a munkanélküli segély folyósításának időszaka, de ez nem így lett. A miniszterelnök a vállalatok munkaerő-felvételében, a közfoglalkoztatás felpörgésében, illetve a honvédség létszámának felduzzasztásában bízott. Azonban akik a válság kezdetén váltak munkanélkülivé, azoknak már le is járt az EU-s összevetésben példátlanul rövid ideig, mindössze három hónapig járó álláskeresési járadék folyósítása, és mostanra mindenfajta jövedelem nélkül maradtak.
Júliusban az adatok szerint 175 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek közel 58%-a álláskeresési ellátásban, a többiek pedig szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők több mint 52%-a semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott. Vagyis júliusban 190 ezer olyan regisztrált munkanélküli volt, aki egy forintot sem kapott az államtól.
