A Telex a fővárosban járt utána annak, hogy mekkora különbség van a rendelt és a helyben fogyasztott ételek árai között. Amikor az utóbbi években egyre népszerűbbé váló futárszolgálatokon keresztül – a Wolton vagy a Foodpandán böngészve – nézegetjük egy-egy vendéglátóhely kínálatát, a legtöbb esetben eleve magasabb ára van az ételeknek-italoknak, mint az üzletben. Ehhez jön még a kiszállítási díj, illetve a rendszerhasználati vagy szolgáltatási díj.
Egy kebab vacsoráért például az egyik étteremben helyben fogyasztva 3700 forintot kell fizetni, ugyanez házhozszállítva viszont már 4840 forintba kerül. A legismertebb hamburgerezőből rendelve ugyanaz az ételsor 27 százalékkal drágább, mintha helyben ennénk meg. Vagyis 8389 helyett 6600 forintot fizetnénk.
Mint írják, az árkülönbségnek több oka van. Egyrészt kiszállításnál 27, helyben fogyasztásnál viszont csak 5 százalék az áfa. Másrészt az ételfutár cégek jutalékot kérnek a vállalkozásoktól a rendelések után, piaci információk alapján ez átlagosan az ételár 15 százaléka lehet.
Továbbá az utóbbi időben a jelentős üzemanyagár-növekedés a futárok költségeit is megdobta (ha nem biciklivel dolgoznak), és a kedvező adózási formaként korábban elérhető kata kivezetése is a kiszállítási költségek emelkedését okozhatta.
Ehhez jön még az is, hogy az Európai Unióban sehol nem drágult annyival a pizza, mint Magyarországon. A mai nemzetközi pizzanap alkalmából az Eurostat, az unió statisztikai hivatala összehasonlította, hogy decemberben éves alapon hol hogyan változott az áruházakban kapható készpizza ára.
Az uniós országok közül a pizza és quiche (francia lepény) éves inflációja Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben (46%), majd Litvánia (39%) és Bulgária (37%) következik. Az átlagos infláció 16 százalék volt (míg az előző évben csupán 2%). A magyar adat ehhez képest, de a másik két dobogóshoz képest is igen magas. Ehhez képest Olaszországban, a pizza hazájában csak 10 százalékos volt az áremelkedés.
Az energiaárak emelkedése miatt számos EU-s tagállamban jócskán felfutott az infláció. Magyarországon erre rakódott rá, hogy a kiskereskedelmi szektor különadót kapott és az árstopos termékeken elszenvedett veszteségeiket a szektor szereplői más termékeken terítik szét.
Az anyagi okokon túl szempont lehet még, hogy sokan megutálták a műanyag, habszivacsos ételdobozokat, valamint hogy az otthoni sütés-főzés mellett a pandémia okán ismét reneszánszát éli az étterembe járás, hiszen ott nem magányosan, hanem más emberi arcokat látva, kulturált környezetben fogyaszthatjuk el az ételt – mondhatni, a home office sivárságára ráunva ki vagyunk éhezve a társaságban elköltött ebédre, vacsorára.
