Az osztrák gazdasági minisztérium adatai alapján az elmúlt 10 évben gyakorlatilag megduplázódott az Ausztriában dolgozó magyarok száma. Míg 2013 „csak” 57 ezer honfitársunk dolgozott a nyugati határ túloldalán
addig ez a szám most 126 ezer 656, ami minden korábbinál magasabb.
2020-ban, a járvány kitörésekor volt ugyan egy néhány ezres csökkenés, de 2021 óta ismét egyre többen dolgoznak Ausztriában, és a növekedés folyamatos és látványos, még az elmúlt egy évre is jutott egy 12 ezer fős ugrás.
Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk az adatokkal és az egész jelenséggel, ahogy azzal is, hogy az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása hogyan „nyomorítja meg” a nyugat-magyarországi gazdaságot.
Amiről kevesebbet beszélünk
Míg az Ausztriában dolgozókról sokat beszélünk, kevés szó esik azokról a magyarokról, akik ki is költöztek, azaz állandó lakcímük van Ausztriában. Pedig egyre többen vannak ilyenek.
És ami még beszédesebb, az elmúlt két évtizedben nem volt olyan év, amikor megfordult, vagy akár megtorpant volna a folyamat. Azaz gyakorlatilag bármi történhet, jöhetnek-mehetnek kormányok, lehet világjárvány, bármilyen gazdasági helyzet, évről évre négy-ötezerrel több magyar él Ausztriában.
Jelenleg ez a szám már közel 100 ezer, azaz egy székesfehérvárnyi honfitársunk él Ausztriában.
Ez a jelenség túlmutat a munkavállaláson, nemcsak azért, mert jellemzően a stabil munkahely miatt költöznek ki az emberek, hanem mert sokszor teljes családokról van szó, ahol a gyerekek már osztrák iskolába járnak, ott szereznek barátokat, válik számukra belsővé a német nyelv és távolodik magyar.
A legtöbben (27,5 ezer) egyébként Bécset választották új lakhelynek, azt követi Felső- és Alsó-Ausztria, de már Stájerországban is több magyar él (11,3 ezer), mint Kőszegen.
