Összesen tizenöt tagállam csatlakozott ahhoz a bírósági eljáráshoz, ami a magyar gyermekvédelminek nevezett törvény miatt indult - írja a Háttér Társaság lapunknak küldött közleményében.
Ebben azt írják, az Európai Unió Bírósága február 13-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság keresetlevelét. Szerintük egyértemű, hogy "a propagandatörvénnyel elfogadott módosítások számos helyen ellentétesek az Európai Unió jogával, ideértve az Alapjogi Charta több rendelkezését is" .
"Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a bíróság döntését nem befolyásolja, hogy hány tagállam avatkozott be: a bíróságnak csak az előterjesztett jogi érveket szabad mérlegelnie, és döntését az alapján kell meghoznia. Az, hogy 15 tagállam tervez a perbe beavatkozni, azt is jelenti, hogy további jogi érvekkel támogathatják a Bizottság keresetében foglaltakat, ezeket majd a bíróságnak vizsgálnia kell. A legtöbb, összesen öt tagállam a Lengyelország ellen a bírák függetlenségét és a jogállamiságot sértő fegyelmi rendszer miatt indított kötelezettségszegési eljárásban csatlakozott. A magyar propagandatörvénnyel szembeni EU-s fellépést viszont háromszor annyi tagállam támogatja; ráadásul történelmében először az Európai Parlament is beavatkozott." - tették hozzá.
A homofób törvényként is emlegetett törvényt 2021 nyarán fogadta el az Országgyűlés. Ennek köszönhetően megnehezedett a szexuális nevelés az iskolákban, mivel ezt korábban külső szakértők és civil szervezetek végezték, ennek engedélyezését azonban a mai napig nem hagyták jóvá - jegyezték meg.
