„Magyarország bruttó hazai terméke 2023 első negyedévében a nyers adatok szerint 0,9%-kal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva” - közölte kedden a KSH.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2%-kal csökkent.
A gazdasági teljesítmény csökkenéséhez legnagyobb mértékben az ipar járult hozzá. Ez – egy néhány nappal korábbi jelentés szerint - 4,1%-kal marad az egy évvel korábbitól.
A visszaesést mérsékelte a mezőgazdaság és a szolgáltatások jó teljesítménye. A szolgáltatások növekedéséhez főként az egészségügy járult hozzá, megközelítve a koronavírus-járvány előtti szintet.
A KSH nem mondja ki, de ez azt jelenti, hogy jelenleg recesszió van Magyarországon, vagy legalábbis a határán táncolunk.
Megint jobban megy az Uniónak, mint nekünk
Az euróövezeti GDP-növekedési ütem 0,1 százalék volt az első negyedévben.
Éves összehasonlításban az euróövezeti GDP-bővülés 1,3 százalékra mérséklődött a tavalyi negyedik negyedévi 1,8 százalékról – idézi az MTI az Eurostat szintén mai jelentését.
A legnagyobb negyedéves gazdasági növekedést Lengyelország érte el az első negyedévben, 3,9 százalékosat, az éves szintű bővülés pedig Spanyolországban volt a legnagyobb, 3,8 százalékos.
Ha jöttek volna az uniós pénzek, mi lennénk a legjobbak
A magyar és az uniós GDP adatokra reagált a kormány is.
A magyar gazdaság az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók ellenére idén is elkerüli a recessziót, jövőre visszatérhet a magas ütemű növekedési pályára - prognosztizálta keddi közleményében a Pénzügyminisztérium (PM).
Bár Magyarország továbbra sem kapta meg a neki járó helyreállítási forrásokat, a magyar gazdaság teljesítménye már 4 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet, miközben az uniós átlag 3 százalék körül áll – szögezi le a közlemény, mely szerint a 2023-ban az elhúzódó orosz-ukrán háború, és a brüsszeli szankciók káros hatásai továbbra is kedvezőtlen külső környezetet teremtenek.
„A Magyarországnak járó helyreállítási források felhasználásával tavaly öt százalék feletti mértékben bővült volna a gazdaság, azonban az Európai Bizottság a források visszatartásával rontotta gazdasági teljesítményünket és versenyképességünket”
- hangsúlyozta a PM, azaz az uniós pénzek blokkolása az oka, hogy nem mi vagyunk az elsők.
A minisztérium emlékeztet, hogy az Európai Bizottság, valamint a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint a magyar gazdaság idén elkerüli a recessziót. (Tényleg ezt mondják.)
Volt már rosszabb is
Az egy százalék körüli GDP csökkenés nem a világvége, csak éppen - hasonlóan az Európa-rekord inflációhoz - nehezen illeszkedik a kormányzati sikerpropagandába.
A MNB még 2020-as világjárványos visszaeséskor nézte meg, hogy történelmi távlatban hogyan alakultak a legnagyobb GDP-csökkenések Magyarországon.
Ezek szerint a rendszerváltás időszaka, ezen belül is az 1991-es év 10 százalékot meghaladó csökkenése vezeti a nem túl dicső rangsort.
Ráadásul már a megelőző évben 1990-ben is szűkült a hazai gazdaság teljesítménye, így összességében a GDP az 1989-es képest több, mint 18 százalékkal zsugorodott.
6,7-6,8 százalékos csökkenést mértek 1940-ben, illetve a 2008-2009-es pénzügyi gazdasági válság időszakában is.
