A rendszerváltás óta eddig tíz alkalommal tartottak parlamenti választást Lengyelországban. A legutóbbi, 2019-es szavazáson délig 18,14 százalékos volt a részvételi arány, vagyis 4,45 százalékponttal alacsonyabb, mint most. A szavazóhelyiségek bezárásáig 2019-ben a jogosultak csaknem 62 százaléka voksolt. Ez volt a legtöbb az első, részben szabad 1989-es választás óta, amelyen 62,7 százalékos volt a részvételi arány.
Rekordmagas részvétel várható külföldön, ahol több mint 600 ezer szavazó regisztrált. Több külföldi szavazóhelyiség előtt a választópolgárok hosszú sorokban várakoztak, hogy leadhassák voksukat.
A szavazáson az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választják meg.
A voksolással egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről. A népszavazás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele vesz részt rajta. A népszavazási részvételi arány az urnazárás után lesz ismeretes.
A délelőtt folyamán a hatóságokhoz a PKW szerint számos panasz futott be annak kapcsán, hogy több szavazóhelyiségben a választóbizottságok tagjai azt kérdezték a választóktól, igényelnek-e népszavazási lapot is. A PKW a vasárnapi közleményében arra figyelmeztetett: a szavazóhelyiségekben a választópolgárok elutasíthatják a szavazólapok (két parlamenti választási és egy népszavazási lap) átvételének valamelyikét, a lapokat kiosztó bizottsági tagok azonban az elutasítást nem ajánlhatják nekik.
A helyzetre reagált Mateusz Morawiecki kormányfő is, aki a közösségi médiában aláhúzta: a kampánycsend megsértésének minősül, ha a szavazóhelyiségben a bizottság tagja bármilyen észrevételt tesz a népszavazási kártya átvételéről.
A PKW sajtóértekezletén több kisebb, a szavazás folyamán történt incidensről is beszámolt.
