Megkezdődött a Civil EU Elnökség! Civil szervezetek ugyanis hétalkalmas rendezvénysorozatot indítottak, amiben olyan témákkal foglalkoznak, amik a magyar EU elnökség hivatalos programjából kimaradtak. Prioritásaik: demokrácia, szolidaritás, zöld átállás.
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége, valamint a Civilizáció koalíció közös sajtóközleménye hangsúlyozza, minden rendezvény egy fontos társadalmi ügyet jár körül, a félév alatt sor kerül a hazai és uniós akkumulátorstratégia, az erdeink állapotának, vizeink ellenállóképességének, az igazságos zöld átállásnak, a romaintegrációnak, a nők közéleti részvételének és a civil szervezetek helyzetének megvitatására is.
A rendezvénysorozat a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és a Civilizáció Koalíció közös szervezésében valósul meg a magyar EU elnökséggel párhuzamosan, ám attól függetlenül.
Kun Zoltán a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke elmondta. a Civil EU Elnökség célja, hogy felerősítse a civil társadalom hangját. "Az EU elnökség egy lehetőség Magyarország számára, amivel élnünk kell, a civil szervezetek szakmai álláspontjuk és a tudományos eredmények bemutatásával azt akarják elérni, jól átgondolt, alaposan kidolgozott stratégiák szülessenek hazai és uniós szinten is”.
Környezeti témákban több rendezvényre is sor kerül. Az EU és hazánk vízgazdálkodása kapcsán Kun Zoltán kiemelte, hogy Magyarország már nem víznagyhatalom, vizeink állapota pedig EU szerte romlik, a trendek megfordításához stratégiaalkotásra és szemléletváltásra, jó gyakorlatokra és a tudományos eredmények figyelembevételére van szükség. Erdeink helyzetére térve elmondta, hogy az EU védett erdeinek mindössze 14%-a van jó állapotban, muszáj javítani az erdők természetességén, új jogszabályokra van szükség, és fel kell hagyni erdeink kizsákmányolásával.
Töplerné Szaszkó Andrea, a Göd-Ért Egyesülettől az akkumulátorgyártás árnyoldalairól beszélt, a gazdaságosságtól kezdve a levegő-, talaj-, víz- és zajszennyezésen, illetve a hulladékgazdálkodáson át egészen a szociális hatásokig rengeteg problémát okoz a hazai és EU-s akkumulátorgyártási stratégia.
Bari Jutka, a Zöld Jogi Platform képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaválság kezelésére alkalmazott megoldások gyakran tovább mélyítik a társadalmi egyenlőtlenségeket, a növekvő élelmiszer- és energiaárak, az emelkedő lakhatási költségek és a dráguló közszolgáltatások mind a leghátrányosabb csoportokat érintik a legerősebben. A European Green Deal keretében ezekre a kihívásokra is választ kell találni az igazságos zöld átmenet érdekében.
A környezeti témák mellett női, roma és a civil társadalom helyzetével foglalkozó események is lesznrek a Civil EU Elnökség ideje alatt. Hajnal Edina, a MENŐK Egyesület képviseletében kiemelte, hogy hazánkban a parlamenti ciklusokban tíz százalék körül mozog a képviselőnők aránya, amely európai és világviszonylatban is igen alacsony. Ráadásul Magyarország a világ azon kevés országai közé tartozik - pl. Jemennel és Szaúd-Arábiával együtt -, ahol nincsen egyetlen női tagja sem a kormánynak.
A civilek célul tűzték ki a nők közéleti szerepvállalásának elősegítését, a női közösségeknek az erősítését. Mindezt annak érdekében, hogy felkészült, informált nők lépjenek a politikai térbe és demokratikus eszközökkel a nők valódi érdekeit figyelembe véve hatékonyan képviseljék nőtársaikat.
Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója az EGALIPE Hálózat a romák egyenlőségéért képviseletében elmondta, hogy 2026-ban minden uniós tagállamnak frissítenie kell a romastratégiáját. Ezt a munkát már idén el kell kezdeni, ezért román, cseh és bolgár roma hálózatokkal és minisztériumi szereplőkkel közös rendezvényen keresnek jó gyakorlatokat, és tesznek javaslatokat a roma szervezetek és a kormányok közötti párbeszéd erősítésére.
Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója a civil társadalom megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. Elmondása szerint bár sok uniós kezdeményezés indult az utóbbi években, ezek nem tudják ellensúlyozni az egyes tagállamok - egyre szélesebb körben alkalmazott - civilellenes intézkedéseit. Közös civil fellépésre van szükség, hogy uniós szintű jogszabályokkal adjanak erősebb védelmet a civil társadalom szereplőinek szerte az EU-ban.
A sokszínű témákat összeköti, hogy egyiket sem lehet önmagában megoldani, az európai demokráciák gyengülését, a társadalmi kohézió széthullását és a környezeti válságot együtt kell kezelni, komplex megoldásokra és egymásra épülő stratégiákra van szükség. A civil szervezetek megjelent képviselői hangsúlyozták: “Nem működhet jól egy társadalom, ha a környezet körülötte élhetetlen. A környezetet pedig csak egy demokratikus, szolidáris és fenntartható társadalomban tudjuk megvédeni.”
A rendezvényekre szeptember eleje és december közepe között, Budapesten kerül sor nemzetközi szakértők, civil szakemberek és EU-s tisztségviselők bevonásával, az eseményekre várják az érdeklődő szakmabeliek és a témákban aktív civil szervezetek képviselőit. Minden rendezvényen javaslatcsomag is készül, amelyben a résztvevők ajánlásokat fogalmaznak meg az adott témában az uniós vezetőknek és nemzeti kormányoknak.
