A Fertő Tó Barátai Egyesület továbbra is átláthatóságot kér a kormány, azon belül is az Építési és Közlekedési, valamint az Agrárminisztérium részéről a Fertő tavi vízitelep fejlesztésével kapcsolatban. Az eredetileg tervezett - a civil szervezetek mellett az MTA Biológiai Tudományok Osztálya és az UNESCO által is kritizált - beruházás jelenleg nem rendelkezik érvényes építési engedéllyel és a Fertő tó Barátainak április 29-én küldött végzés alapján a tervezett fejlesztés környezetvédelmi engedélyének és vízjogi engedélyének sorsa is bizonytalan jelenleg. A civil szervezet véleménye szerint mindez lehetőséget teremt arra, hogy az állam teljesen újragondolja a beruházást, annak célját és léptékét - írja sajtóközleményében Major Gyula, a Fertő Tó Barátai Egyesület elnöke.
A Fertő tavi vízitelep fejlesztésével kapcsolatban már évek óta folyik a jogi csatározás a természetvédelmi érdekeket képviselő civilek és a tó partján, medrében, természetvédelmi és UNESCO világörökségi területen 77 hektáros turisztikai fejlesztést vizionáló kormányzat között. 2023 szeptember 29-én a Greenpeace Magyarország kezdeményezésére a bíróság a környezetvédelmi működési engedélyt részben hatályon kívül helyezte, amit az illetékes kormányhivatal tulajdonképpen változatlan formában újra kiadott november 14-én. Ezért azt a Fertő Tó Barátai Egyesület ismét megtámadta. Legújabb fejleményként az egyesületet április 29-én az illetékes vízjogi hatóság arról értesítette, hogy a vízjogi engedéllyel kapcsolatos eljárást megszüntette.
"Itt a lehetőség arra, hogy az állam a helyi lakosság, a civil szervezetek és az UNESCO szakértőinek bevonásával új terveket dolgozzon ki a már több mint öt éve lezárt Fertő tavi vízitelep valódi rekonstrukciójára, beleértve a terület nagy részén kívánatos természetes állapot helyreállítását is” - közölte Major Gyula. A civilek kezdeményezésére februárban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kurzushetet szervezett hallgatói számára, ahol a fiatalokat arra kérték, hogy dolgozzanak ki alternatív fejlesztési javaslatokat a területre. A kurzushétről beszámoló Építészfórum cikke alapján mind az öt pályamunka sokkal kisebb épített felületet javasol a turisztikai lehetőségek megtartásával. Ahogy az egyik hallgatói csapat fogalmazott: "A térségben az ember és a táj között kialakult finom egyensúlyt teljesen felborítja a jelenlegi beépítés", ezért a tervük célja az egyensúly a visszaállítása. Fentiekkel összhangban van az UNESCO Világörökségi Tanácsának legutóbbi ülésén elfogadott jelentés , amely szintén a kiemelkedő egyetemes érték helyreállításának fontosságára helyezi a hangsúlyt.
"Mindennek fényében megdöbbenéssel olvastuk Lázár János miniszter nyilatkozatát , amiből az derült ki, hogy a területen építési tevékenységek kezdődtek május 10-én. Az MTI-nek eljuttatott közlemény alapján ideiglenes víz- és elektromos infrastruktúra, burkolatok és egy hat méter széles, mintegy 950 méter hosszú út, parkolóhelyek és kerítés kialakítása kezdődött a területen. Ezek a beavatkozások engedély kötelesek, de a pontos tervekről az érintett feleket - köztük a civil szervezeteket - nem tájékoztatták” - jelentette ki Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke.
Az UNESCO szakértői megállapították, hogy bármilyen jövőbeni fejlesztés előtt az osztrák és a magyar kormánynak közösen meg kellene állapítania a tó egészének turisztikai, gazdasági terhelhetőségét. Ennek ellenére a World Heritage Watch legfrissebb jelentése még mindig arról számol be, hogy mind az osztrák, mind a magyar kormány figyelmen kívül hagyja az UNESCO ajánlásait.
A Fertő tó jövőbeni kezelésének fontos eleme a klímaváltozás hatásaira való felkészülés, amivel kapcsolatban a tó partjára és medrébe tervezett épületek, építmények a rossz irányba tett lépésnek tekinthetők. A történelmi adatok is azt mutatják, hogy a Fertő tóra a jelentősen ingadozó vízszint volt jellemző, ehhez kellene ismét alkalmazkodnunk a tájhasználattal. A tó ökológiai állapotának helyreállítására kiváló lehetőséget nyújt a ENSZ Biológiai sokféleség egyezménye, aminek a keretében 2022 decemberében Montreálban a részes felek, köztük Magyarország is vállalta a leromlott élőhelyek 30 százalékának helyreállítását.
- Egyesületünk üdvözli Lázár János kijelentését miszerint meg kell találni a harmóniát és az egységet a természet és az oda látogatók érdekei között. Ugyanakkor kérjük a minisztert, hogy korábbi ígéreteinek megfelelően hozza nyilvánosságra a május 10-én megkezdett munkálatok terveit és engedélyeit. Kérjük továbbá dr. Farkas Cipriánt, Sopron polgármesterét, hogy korábbi ígéretének megfelelően érje el a minisztériumnál, hogy az állam, mint beruházó a helyi lakossággal egyeztetve, az UNESCO ajánlásaira tekintettel, a természetvédelmi érdekek figyelembe vételével a lehető legrövidebb időn belül nyissa meg a vizitelepet. Az önkormányzat szervezze meg azokat a fórumokat ahol a soproniak, a civil és szakmai szervezetek kifejthetik igényeiket a vizitelepre vonatkozóan. Ehhez a mi egyesületünk a MOME diákjai által kidolgozott javaslatokkal kíván hozzájárulni - áll a közleményben.
