A tavalyi aszályos év után, idén egyre gyakrabban hallunk a villámárvizek okozta károkról. A helyzet megérett arra, hogy nagy tavainknál, mint például a Fertő tónál, a kormányzat ne erőltesse tovább a fenntarthatatlan, költséges és a természetes élőhelyek további zsugorodásához vezető fejlesztéseket. A Fertő tavi vizitelepnek valódi rekonstrukcióra van szüksége, aminek keretében a nádas korábbi kiterjedését természetvédelmi és klíma szempontok miatt is helyre kell állítani - írja sajtóközleményében a Fertő tó Barátai Egyesület. A civilek arra reagáltak, hogy Lázár János miniszter, két ellenzéki politikus kérdésére adott válaszában - erről itt írtunk - megerősítette, újratervezik a Fertő tavi projektet.
Az egyesület, amely már korábban is sikert aratott a bíróságon, az EMLA segítségével és Greenpeace Egyesülettől függetlenül eljárva, bírósági keresetet adott be a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal által a Fertő tavi vizitelep úgynevezett "rekonstrukciójához" kiadott környezetvédelmi működési engedély ellen. Beadványában az Egyesület azt kéri az illetékes Bíróságtól, hogy a kormányhivatal által hozott elsőfokú határozatot semmisítse meg és a korábbi, 2023 március 31-iki ítéletével összhangban, adjon olyan értelmű iránymutatást, miszerint a Fertő tavi vízitelepen az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által koordinált beruházás keretében tervezett 26 apartmanház környezeti hatásait teljes körű környezeti hatásvizsgálati eljárásban kell vizsgálni.
A kormányhivatal a 2023. március 31-iki ítélet után egyszerű iratcsatolás keretében próbálta megoldani a környezetvédelmi hatásvizsgálatot. A Fertő tó Barátai Egyesület véleménye szerint az iratcsatolás keretében történt mindössze három oldalas kiegészítés nem csak szakmaiatlan, de arra sem ad lehetőséget, hogy az apartmanházak Fertő tó medrében történő építésének vízügyi hatásait megfelelően lehessen értékelni. A civil szervezet álláspontja az, hogy a 120/1999 (VIII.6.) kormányrendelet rendelkezései szerint természetes vizeink medrét csak bizonyos vízi létesítmények elhelyezésére lehet igénybe venni.
- A kormányrendelet alapján - amely kötelező érvényű jogszabály - a beruházás keretei között tervezett apartmanházak, monolit vasbeton szálloda és ökocentrum nem helyezkedhetének el az adott ingatlanon, ami a Fertő tó medrében található. Egyesületünk kéri Lázár Jánost, hogy a 2023. június 7-iki levelében említett, a kormány által eldöntött újratervezésre tekintettel, az engedély kérelmet vonja vissza - mondja Major Gyula, az egyesület elnöke.
- A civil szervezetek, mint például szövetségünk tagja, a Fertő tó Barátai Egyesület, nyitottak arra, hogy a Fertő tavi beruházás esetében a természetvédelmi érveiket és a fejlesztési lehetőséggel kapcsolatos elképzeléseiket megosszák az illetékes minisztériumokkal. Ugyanakkor fontos azt leszögezni, hogy a Fertő tó esetében az ÉKM mellett mindenképpen a természetvédelemért felelős Agrárminisztériumnak is részt kell vennie az egyeztetéseken - egészíti ki a fentieket Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke.
Az apartmanházak számának növekedése, aminek eredményeképpen 455 méter hosszan zárnák el a hozzáférés a Fertő tó partjához, sajnos csak az egyik probléma a közpénzből tervezett beruházással. Az UNESCO párizsi titkársága és az MTA Biológiai Tudományok osztálya is a beruházás megállítására kérte a magyar kormányt, ami nem csak természeti értékekeket, de a Fertő-Neusidlersee határon átnyúló világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékének megőrzését is veszélyezteti. Az ICOMOS magyar nemzeti bizottsága, amely UNESCO kulturális örökségvédelmi ügyekben eljáró tanácsadó testülete, már 2021-ban megállapította, hogy a tervezett 95 szobás monolit vasbeton szálloda, a két motel és a sportlétesítmények túlzott terhelést jelentenek a területnek, és ezek máshol történő elhelyezésére tett javaslatot.
Kun Zoltán hozzátette még, hogy Magyarország az elmúlt 300 évben vizes élőhelyeinek nagy részét elvesztette. Az emberi hatásra felgyorsult klímaváltozás következményeit, az aszályokat, a villámárvizeket, mindannyian magunkon érezzük. A meglévő vizes élőhelyeink tekintetében a magyar kormányzat részéről a felelős döntés az lenne, ha nem betonozásra, hanem a természet védelmére és helyreállítására fordítaná a meglévő pénzügyi forrásokat. Ez megfelelne Magyarország vállalásainak, amit az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmények keretben tett - áll a civilek közleményében.
A Greenpeace újra a bírósághoz fordul
Miután a bíróság a Greenpeace és a Fertő tó barátai által indított per eredményeként visszavonatta a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatallal a korábban kiadott engedélyt, újabb meglepetés érte a Fertő tavat védő civileket. Az új eljárás eredménye ugyanis egy korlátlan időre szóló, a Greenpeace véleménye szerint a szakhatósági engedélyezésnek nem megfelelően kiadott, és 20 helyett 26 apartmanházat magában foglaló új engedély lett. A több ház úgy férne majd el, hogy nem maradna rés a házak között – annak ellenére, hogy a parti sáv beépítése egyébként is tilos. A Greenpeace ismét bírósághoz fordul - közölte a Greenpeace Magyarország.
A zöldszervezet szerint az nem kérdés, hogy a tó vize szennyeződni fog, és a megnövekedett méretek miatt még nagyobb mértékben. Hiszen az összes lebetonozott, burkolt felületről – például a hatalmas, közel 1000 férőhelyes parkolóból, és az öntözött füves területekről – származó szennyvizet mind a meglévő lagúnába vezetik be (bár olajszűrés történik majd előtte), amely természetes összeköttetésben áll tó vizével.
Az újabb engedély nem foglalkozik azzal az alapvető kérdéssel sem, hogy a Magyarországon érvényes jogszabályok alapján tilos építkezni tavak, folyók ún. parti sávjában. A Greenpeace szerint ezt nemhogy nem tartották be a Fertőnél, hanem gyakorlatilag magába a tóba építenék bele az apartmanházakat.
„Ugyan ez nem mostani perünk tárgya, de újra fel szeretnénk hívni rá a figyelmet, hogy a Fertő partjára már több mint négy éve nem lehet sehol lemenni Magyarországon. Azt csak Ausztriából lehet megközelíteni, holott minden tavunk, folyónk köztulajdon. Foglaljuk vissza mind a magunk, mind az élővilág számára újra a Fertőt partját és tavat magát is!” − nyilatkozta Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitáskampány-felelőse.
