A huszonegyedik század rengeteg új kihívást hozott magával. A politikusok rájöttek, hogy ha szeretnének megoldásokat találni ezekre a problémákra, akkor be kell vonni a folyamatba azokat az embereket, akik nap mint nap szembesülnek velük.
Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elkötelezték magukat amellett, hogy meghallgassák az európai polgárokat. Megálmodtak egy konferenciát , amelyben civilek, politikusok, szakszervezetek a döntéshozókkal közösen fogalmaznak meg javaslatokat arról, hogy merre menjen tovább Európa.
Ahogy korábban már beszámoltunk róla , polgárok az élet minden területéről és az Unió minden szegletéből részt vehetnek a programban. Különösen fontos a fiatalok részvétele, akik központi szerepet játszanak az európai projekt jövőjének alakításában.
Amellett, hogy a négy polgári vitacsoport a bizottságokhoz hasonlóan javaslatokat és megoldásokat fogalmaz meg a plenáris ülés számára, sok más fórumon zajlanak a konzultációk, ahol szintén ugyanolyan értékű javaslatok születnek mind online, mind offline formában.
Nemrég Strasbourgban készítettünk interjút, több magyar Európa parlamenti képviselővel, köztük Cseh Katalinnal is, aki elmondta, hogy Magyarországon már négy városban szerveztek közösségi fórumot, ahol a magyarok közvetlenül szólhattak bele az Unió jövőjébe.
Legutóbb Varga Judit igazságügyi miniszter posztolt a közösségi oldalára egy bejegyzést "Európa jövője a Ti kezetekben van"! címmel, ahol Navracsics Tibor, korábbi európai uniós biztossal közösen folytat beszélgetést fiatalok társaságában.
A járvány nem egyszerűsítette a helyzetet, azonban a digitális platform lehetőséget biztosít arra, hogy bárki, akár otthonról is elmondhassa a problémáját, vagy javaslatot fogalmazzon meg ennek az orvoslására.
A Konferencia Európa Jövőjéről szóló évközi jelentéséből kiderül, hogy a magyarok a legaktívabb országok között vannak.
A digitális platformon a hozzászólókat az aktivitás előtt arra kérik, hogy adjanak információt a lakóhelyük szerinti országról, a végzettségükről, a korukról, a nemükről és a foglalkoztatási helyzetükről. Természetesen ezeket az adatokat anonim módon kezelik.
Egymillió lakosra levetítve Magyarország a tavasztól őszig tartó szakaszban szintén előkelőhelyen áll. Ebből látszik, hogy sokakat érdekel hazánkban is az Unió jövője. Ez egyébként egy korábbi interjúnkból is kiderül, hiszen szeptemberben megkerestük azt a magyar résztvevőt, aki aktív tagja a polgári vitacsoportok munkájának.
Az ősztől induló polgári tanácskozásoknak és a sajtónak köszönhetően, még nagyobb lett a magyarok aktivitása. Az alábbi táblázatokból kiderül, hogy szeptembertől novemberig, az összes hozzájárulást tekintve hazánk a második helyen áll, míg az egymillió lakosra levetítve pedig abszolút az első.
Ezek a számok összhangban vannak a hozzájárulások népességarányos szintjével:
Az elmúlt időszakban Magyarországon volt a legmagasabb az aktivitás, 1 millió lakosra 52 hozzájárulás jutott.
Emellett az egymillió lakosra vetített hozzájárulások száma Szlovénia, Belgium és Litvánia esetében is magas volt.
A teljes időszakok nézve 1083 hozzájárulással az Európai demokrácia, valamint 1065 hozzájárulással az éghajlatváltozás és a környezetvédelem vezetik a legnépszerűbb témák listáját.
Korábban mi is szerettük volna felmérni, hogy Önök mit tartanak a legfontosabb ügynek, amelyben sürgősen dönteni kellene az Uniónak. Nálunk jelenleg a jogállamiság kérdése viszi a prímet az összes közül, nem sokkal lemaradva a második helyen az Unió intézményi reformja áll, míg a sereghajtó a személyes adat védelme iránti elkötelezettség.
